A hazai aranypiac szűk és a jövedelmezősége sem kiugró – ezen szeretne gyökeresen változtatni Demján Sándor nagyvállalkozó.
Klapka György után újabb húzónévvel gazdagodott a magyar aranypiac: Demján Sándor nagyvállalkozó magánemberként 25 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Solar Capital Gold nevű kereskedelmi cégben, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy fellendítse a Kárpát-medencében őshonosnak nem nevezhető befektetési formát. Demján jelentős forgalomnövekedéssel számol, s töretlenül bízik az arany értékállóságában.
Ezt egyébként a historikus árfolyamgörbék is igazolják: tíz év alatt négyszeresére drágult a nemesfém a világpiacon, és a folyamatnak még nem látni a végét. A krízishelyzetekben az ütésálló svájci frankhoz hasonlóan felértékelődő arany jelenlegi, 1433 dolláros unciánkénti ára az 1500-1600-as szintekre is felfuthat az idén, ennek jó esélyt ad Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. Alsó támaszt az 1340-es szintnél lát, ám az valószínűtlen, hogy a jegyzés ez alá menjen. – Anynyira jól nem mehet a világgazdaságnak, és annyira nem erősödhet meg a dollár sem – vélekedett.
Táplálja a drágulást, hogy a termelés negyede geopolitikailag instabil régiókból származik. Ráadásul a fizikai készletek szűkösek, s egyre költségesebb technológiákat kell bevetni a nemesfém kinyeréséhez. A válság előtti 400 dolláros unciánkénti termelési költség mára megközelítette a 600 dollárt.
Az arany és az ezüst áremelkedésére számít az OTP Alapkezelő értékesítési és marketing igazgatója is.Gáti László szerint van még keresnivaló az árupiacokon, s a nemesfémek drágulásából is lehet profitálni. A nagy befektetési házak sem adnak 1500 dollárnál alacsonyabb árra előrejelzést az év végére. Sokak szemében csak az a kérdés, hogy a 2000 dolláros álomhatárt 2020 előtt vagy után töri át az arany.
– A magyar aranypiac forgalma kicsi és folyamatosan csökken. Amíg aranyékszerből a 2004–2005-ös fénykorban több mint 5 tonnányi fordult meg idehaza, ez a mennyiség tavaly 1,5 tonnára csökkent – tudtuk meg Takács Józseftől, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetsége elnökétől. Belső átrendeződés is történt, a kereslet az ékszerektől az uniós csatlakozással áfamentessé vált befektetési arany irányába tolódott el. Ma a kereskedelmet alacsony haszonkulccsal dolgozó szolid üzletként jellemzi a saját boltot is működtető szakember. Bukni is lehet rajta, főként ha túl nagy készletet halmoz fel a kereskedő, s az a nyakán marad, miközben az árfolyam lejtőre áll.
Takács József befektetési szempontból olyanoknak ajánlja az aranyat, akik középtávon gondolkodnak, és értékálló eszközt keresnek. – Ehhez ráadásul nem kell érteni, nem úgy, mint a drágakövekhez vagy a részvényekhez – teszi hozzá. Érdekességként jegyzi meg, hogy a magánbefektetők többnyire akkor vásárolnak, amikor éppen a csúcson van a jegyzésár. Az aranyban azért lehet bízni, mert a fizikai készletek kimerülőben vannak, s bármilyen válság idején stabilan tartja az értékét.
Magyarországon a befektetési „aranykor” lecsengett, ám a kereskedők száma a piac méretéhez képest még mindig magas, sőt tovább nő. Amíg 2004-ben egyedül a BÁV kínált aranytömböt, ma már csaknem másfél tucat kereskedő próbál megélni a piacon. A kérhető jutalék pár százalék. Nagy nyereséggel nem kecsegtet az aranykereskedelem, ezt jelzi, hogy a bankokat sem érdekli ez az üzlet – mondja Takács József.
A gyapot hozta a legtöbbet
Aki a trezorban pihenő arany birtoklásával nem elégszik meg, és keresni is akar az árupiacon, annak érdemes volt más termékkel is kereskednie az idei első negyedévben. Amíg az arany csupán 6 százalékot hozott, az elefántcsontparti politikai feszültségek közepette „felhabzott” kakaóbabon 30, míg a gyenge termés miatt történelmi csúcsára jutott kávén és gyapoton 47, illetve 80 százalékot is lehetett keresni. Annak persze, aki idegileg és anyagilag egyaránt jobban viseli a kockázatokat.
Kommentáld!